Advent első vasárnapja- Az adventi ünnepkör, az advent maga, magyarul az eljövetel időszaka egy napról-napra színesebb sétához hasonlítható leginkább.

Egy olyan világ kapuja nyílik meg előttünk az első vasárnappal, amely csodálatos módon mind Istenhez, mind egymáshoz, de még önmagunkhoz is közelebb visz bennünket. A közelgő ünnep sorra kigyulladó gyertyái egészen más fénybe vonják a hétköznapokat, a hétköznapok szereplőit és történéseit. A vasárnaponként életre gyúló gyertyák között apró, képzeletbeli gyertyácskák is állhatnának minden nap. Ezen apró gyertyák, amelyeket régen, az első adventi koszorúkon valóban meg is gyújtottak ilyenkor nap, mint nap, a vasárnapok mellett a mindennapokat is a készülődés fénykörébe vonhatják. A ballagó idő, a változó világ, életünk folyása, mind-mind ott van az adventben, az adventi várakozás számvetésében, az ünnepre való készülődés izgalmában. Ezen csodáiban is emberi időszak elején sokféle érzés kavarog a lélekben. Szembe kell nézni a jóval és el kell tudnunk fogadni a rosszat, hogy e séta végén, megállva a karácsony tisztasága előtt, magunk is készen álljunk az ünnepre.