Egy mozgalmas hét(vége) margójára

Egy mozgalmas hét(vége) margójára

békés

Igen mozgalmasan telt ez a hét.

 

A már felkerült, és a folyamatosan megosztásra kerülő anyagok a teljes napi munkámból csak egy részt - talán a leginkább érdeklődésre számot tartót - mutatják be. Az alpolgármesterként végzett tevékenységem ellátása továbbra is elsőrendű feladatom. Emellett, ezt kiegészítve polgármester-jelölti kampányomat is folytatom, hiszen eltökélt vagyok, és hiszek abban hogy a megkezdett utat végigjárva, felelős városvezetőként is szükség van rám, megállom a helyem. Itt kell megjegyeznem hogy eddigi utamat és jövőbenit - csak az azokat felépítő kockák alapján - ketté kell választani. Az eddigi - köztisztviselőként végzett - tetteimet természetesen büszkén vállalom. Az elkövetkezőkben a meglévő és jövőbeni terveveink, elgondolásaink markánsabb képviseletére a célom és célunk polgármesterként és képviselőként. Mégis inkább úgy képzelem el, hogy végül az első út vége a második eleje lehet. Szinte láthatatlanul összeforva, csak egy mérföldkő által megjelölve.

Első gondolataim a munkáról szóltak, beszéljünk hát a szórakozásról is. Az előző hétvége igen mozgalmas volt. Szombaton rengeteg esemény zajlott városunkban: szüreti felvonulás, tökmulatság, a mobilitási hét rendezvényei, kézilabda mérkőzés. Bár ezek talán munkát jelentenek a szervezőknek, rendezőknek, fellépőknek, sportolóknak, mégis elsődleges céljuk a szórakoztatás. Városunk lakóinak a szórakoztatása, akik megérdemlik a lehetőséget a pihenésre kikapcsolódásra. Az Ő részvételük köszönetet érdemel, mint ahogyan az előbb felsorolt “dolgozók” hozzájárulása is. Sokszor szó esik arról, hogy városunkban “Nem történik semmi!”, vagy kapunk kritikát, építő tanácsot, hogy hogyan, mit kellene többet, jobban csinálni. (Itt jegyezném meg, hogy néha olyanoktól is, akik jelenlétükkel meg sem tisztelik közös összejöveteleinket.) Az első felvetést semmiképp sem osztom! A javítás előrelépés kérdésében persze és mindenképpen egyetérthetünk. Az ezektől való elhatárolódás senkinek nem lehet érdeke. A fejlődés a város, a rendezők, a résztvevők a vendégek, közösségünk célja mindannyiunk megelégedésére.

S ha már az összeforrásról beszéltem korábban, ez a gondolat felvetődhet a munkával és a szórakozással kapcsolatban is: A munka legyen szórakozás, vagy inkább teher nélküli elhivatottság. A szórakozás legyen munka, vagy inkább kötelezettség nélküli kihasználandó lehetőség. A kettő összeolvadva legyen eszköz: eszköz arra hogy városunk Békés még élhetőbb, közössége - Mi - még boldogabbak és elégedettebbek legyünk!

 

Előző Cikk Következő Cikk